Egy szép tavaszi délelőtt Borka boldogan ujj-nyomdázik Mamával. Meghitt, ritka pillanat, hiszen az első rész óta Borkának ikertestvérei születtek. Borka boldog, végre édeskettesben lehet Mamával, aki most csak rá figyel. Az idillnek a kicsik sírása vet véget. Borka rendkívül csalódott, mérgében összenyomdázza a falat, és már épp világgá indulna… talán egy újabb ismerős helyzet.